Most akkor megveszik a zsidók - Simon Peresz Izrael,Peres Center,Simon Peresz,Rockefeller Centert,Rockefeller Group,Columbia Pictures,Ahogy Kövér László,Gorenje-hűtőszekrényeket Ausztriában,Csányi Sándor,Demján Sándor,Egyesült Államok,Izraelből Magyarországra,Teva Pharmaceuticals,Iscar Ltd,Magyarországról Izraelbe,John Bryce,Gilat Telecommunications Ltd,Izraeli Külügyminisztérium Nemzetközi Együttműködés Osztálya,Köszönjük Simon Peresz,Hering József, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Most akkor megveszik a zsidók

2008-04-06 19:43:59, vasárnap

	Most akkor megveszik a zsidók Magyarországot, vagy nem? 2008. Április 06. 11:20 Abcúg.hu A Judapédiából megtudhatjuk, hogy Simon Peresz Izrael 84 éves (kilencedik) köztársasági elnöke, háromszoros ex-miniszterelnöke, az arab-zsidó békefolyamat egyik főmérnöke, Nobel-békedíjas politikus, a régió gazadasági együttműködéseit előmozdító Peres Center alapító-igazgatója tulajdonképpen szívességet tett Magyarországnak azzal, hogy bejelentette, megveszik Magyarországot. A zsidó lap munkatársa igyekszik ugyan megnyugtatni olvasóit - sejtésünk szerint leginkább a gójokat -, hogy nem is úgy van ám ez az egész. Lássuk, mit is ír, hogyan válaszol saját kérdéseire a továbbiakban a Judapédia: Mit mondott Simon Peresz? Peresz a helyi kereskedelmi kamara éves közgyűlésén az izraeli gazdaság talpraállásáról beszélt, amely a 2000 őszén kitört ún. Al-aksza (avagy “Második") Intifáda után mély válságba került. Peresz arról beszélt, hogy Izraelnek csekély mérete és szűk belső piaca miatt nem az iparra kell koncentrálnia, hanem inkább az új termékekfejlesztésére. A zsidó állam számára inkább a kutatás és a nemzetközi egyttműködés hozhat sikereket. ("azt hittük, hogy Izrael ipari ország lesz, de úgy tűnik nincs rá mód, túl kicsik vagyunk ehhez, s ezért a kutatás-fejlesztés nagyhatalmává nőttük ki magunkat. A vállalatok azért jönnek Izraelbe, hogy az izraeli kutatásba fektessenek, s nem azért, hogy az iparba.") Na de mit mondott Magyarország elfoglalásáról? Semmit. A fenti gondolatmenet után elhangzott egy mondat, ami valahogy így hangzott: “Példátlan gazdasági eredményei vannak Izraelnek, gazdasági függetlenséghez jutottunk, megvesszük Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot." Ez azért kurvadurva, nem? Az angolszász ("kapitalista hagyományú") országokban az angolul “buy up", héberül “konim" kifejezések tulajdonképpen annyit jelentenek csak, hogy valaki gazdaságilag magabiztos és ezt ki akarja (tudja) fejezni. A 90-es évek elején Amerikában pl. mindenki arról beszélt, hogy “a japánok megveszik New Yorkot"; a japán jen “dübörgött" és pl. megvásárolták a Rockefeller Centert, ami Amerika egyik jelképe volt (az egész Rockefeller Group a japán Mitsubishi tulajdonában van, ahogyan a Columbia Pictures is; ettől még Amerika nem lett “a japánoké"). Peresz azért nyúlt valószínűleg ehhez a kifejezéshez, mert Izraelben jelenleg meglehetősen pesszimisták és kishitűek az emberek az ország helyzetét illetően. Peresz ezzel a “szóvirággal" akarta őket rádöbbenteni arra: nem kell kicsi és törékeny országnak érezniük magukat, hiszen számos sikerük is van. Peresz az izraeli gazdaság életképességét kívánta aláhúzni a fenti mondatokkal. Akkor ez volt Peresz “köteles beszéde"? Tulajdonképpen igen. Ahogy Kövér László 2002-es “köteles" beszédét, úgy ezt is rosszindulatúan értelmezte jópár magyar újságíró (ezúttal az “ellenkező" oldalon). A dologhoz hozzátartozik persze, hogy Peresz - ahogyan Kövér is - igencsak magas labdát adott: az ilyen szöveget könnyű negatívan értelmezni. Felelős politikus ezért jobb, ha nem fogalmaz így, főleg ha államelnök. Igen, Peresz hülyeséget csinált, amikor ezt mondta. Jó. De akkor most Izrael megveszi Magyarországot vagy nem veszi meg? Nyugi, nem veszik meg. Ugyanakkor azt is érteni kell, hogy Magyarország - ahogy Izrael is - a szabad, nyitott, demokratikus világ része. Ez azt is jelenti, hogy piacgazdaság van, azaz szabadon vásárolhatunk és adhatunk el dolgokat. Mi, magyar állampolgárok is szabadon “felvásárolhatjuk" pl. a szép fekvésű ingatlanokat Horvátországban, a bankokat Montenegróban és Romániában vagy akár a Gorenje-hűtőszekrényeket Ausztriában. Magyar milliárdos üzletemberek (pl. Csányi Sándor vagy Demján Sándor) is nem csak Magyarországon, hanem számos külföldi országban is beruháznak, vásárolnak cégeket és ingatlanokat is. Magyarországra több milliárd dollár külföldi tőke érkezik, de Izrael nincs egyébként a top3-ban. A legnagyobb befektető 2000 végén pl. Németország volt, akkor az állomány 37,4%-a német eredetű volt. A második Hollandia volt 14,6%-kal, a harmadik Ausztria 8,9%-kal, míg a negyedik az Egyesült Államok 7,6%-kal. A szélsőjobboldali lapok mégsem csörömpölnek a német vagy holland befektetések hallatán. Pontosan milyen gazdasági tevékenységek zajlanak akkor Izrael és Magyarország között? Izrael és Magyarország között a kereskedelmi kapcsolatok 1989-ben indultak újra a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása után. Az 1989 előtti teljesen elhanyagolható mértékű kereskedelem 2001-ben már elérte a 154 millió dollárt. Ebből 78 millió dollárt tett ki az izraeli export, 76 millió dollár értékben pedig Magyarország exportált Izraelbe. A fő export árucikk csoportok Izraelből Magyarországra: gépek (főleg elektronikai berendezések) 57%, fémipari termékek 11%, vegyi anyagok (főleg gyógyszerészeti) 9%, gumi és műanyag 5,5%, élelmiszer és mezőgazdasági termékek 6%. A nagy izraeli exportőrök között megtalálható az ECI Telecom, Teva Pharmaceuticals, és az Iscar Ltd. A fő import árucikk csoportok Magyarországról Izraelbe: vegyi anyagok 31%, gumi és műanyag 19%, gépek 13%, fuvarozási felszerelések 11%, élelmiszer és mezőgazdasági termékek 9%. A nagy magyar exportőrök közé tartozik például, a TVK (műanyag granulátum exportja) a Nitrokémia 2000 Rt. (vegyi anyagok exportja), az MKM (elektromos kábelek). A nagy magyar exportőrök között van néhány multinacionális vállalat helyi képviselete, mint például a GE, Suzuki, vagy a Biogal. Izrael aktív a magyar gazdaságban még a turizmus (sok turista jön ide Izraelből) és az ingatlanipar területein is. Az ingatlanokon belül az úgynevezett aktív ingatlanokra is koncentrálnak, mint pl. bevásárlóközpontok, irodák, hotelek, parkolók építése. Ezt az “okos" magyar üzletemberek is így teszik: Demján “TriGránit" Sándor is pont ezekből az ingatlantevékenységekből vált az első magyar dollármiliárdossá. Az most végülis jó vagy rossz, ha egy külföldi ország befektet nálunk? Nagyrészt jó dolog. A külföldi befektetések nem csak “tőkét" hoznak az országba, hanem új tudást, új technológiákat és persze új munkahelyeket is teremtenek. Három példa erre és a sikeres közös együttműködésre: - A Caprice nevű izraeli gyémántcsiszoló és ékszer gyártó cég 4 millió dollár befektetésével manufaktúrát létesített Szentendrén. Ez csomó új munkahelyet jelent, valamint azt, hogy itthon is képezhetőek ilyen szakemberek. - Az izraeli John Bryce (ami a Gilat Telecommunications Ltd. tulajdona) a magyar IQ Softtal vegyesvállalatot alapított, amely IT tréninggel valamint oktatással foglalkozik. - A mezőgazdaságban az Izraeli Külügyminisztérium Nemzetközi Együttműködés Osztálya (MASHAV) tisztán izraeli berendezéssel minta-üvegházat épített Gyöngyösön. A 0,2 hektáron kb. 2 tonna paprikát termesztenek hetente. Izraeli üzletemberek foglalkoznak egyébként virágtermesztéssel is Magyarország több pontján, illetve a déli országrészben felállítottak egy korszerű zöldség szárító gyárat is. Kéne még valamit tudnunk? Igen, van egy sluszpoén is. A legtöbb európai ország esetében a beáramló befektetések szempontjából eltérés van a befektetők felé mutatott kép, illet a tényleges adatok között. Magyarországon ez épp negatívan függ össze: a befektetések számát tekintve a hetedik helyen áll Európában, országimázs szempontjából csak a nyolcadik helyre rangsorolják! Tehát pont erősíteni kellene Magyarországon a “befektető-barát" imázst. Köszönjük Simon Peresz (és Hering József). ;) [szerk.: shadai] Forrás: www.judapest.org http://www.abcug.hu/index.php?com=news&cat=8&id=2114

0 komment , kategória: Általános

Címkék: vegyesvállalatot, együttműködéseit, hűtőszekrényeket, szélsőjobboldali, felvásárolhatjuk, pharmaceuticals, rosszindulatúan, magyarországnak, magyarországról, lengyelországot, miniszterelnöke, együttműködésre, talpraállásáról, függetlenséghez, mezőgazdaságban, gyémántcsiszoló, multinacionális, gyógyszerészeti, horvátországban, tulajdonképpen, technológiákat, helyreállítása, magyarországon, magyarországot, elfoglalásáról, életképességét, elhanyagolható, magyarországra, befektetésével, szempontjából, koncentrálnak, országrészben, gondolatmenet, mezőgazdasági, felszerelések, megvásárolták, zsidók Magyarországot, arab-zsidó békefolyamat, régió gazadasági, helyi kereskedelmi, izraeli gazdaság, 2000 őszén, iparra kell, zsidó állam, nemzetközi egyttműködés, vállalatok azért, izraeli kutatásba, fenti gondolatmenet, angolul “, 90-es évek, japánok megveszik, egész Rockefeller, Simon Peresz Izrael, Peres Center, Simon Peresz, Rockefeller Centert, Rockefeller Group, Columbia Pictures, Ahogy Kövér László, Gorenje-hűtőszekrényeket Ausztriában, Csányi Sándor, Demján Sándor, Egyesült Államok, Izraelből Magyarországra, Teva Pharmaceuticals, Iscar Ltd, Magyarországról Izraelbe, John Bryce, Gilat Telecommunications Ltd, Izraeli Külügyminisztérium Nemzetközi Együttműködés Osztálya, Köszönjük Simon Peresz, Hering József,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]